A 15. században, az itáliai reneszánsz megjelenésével egyidőben a Dél-Németalföldön is megszületett az „új művészet”, az ars nova, elsősorban Brugge-ben. Itt működött a korai flamand festészet nagyjainak két generációja is, akinek művészete egész Európára nagy hatást gyakorolt. Nevükhöz fűződik többek között az olajfestés „feltalálása” is, bár ezt a technikát már korábban is alkalmazták más műfajokban. A porrá tört pigment kötőanyagaként alkalmazott olaj tette lehetővé a mélytüzű, áttetsző színek alkalmazását a festészetben.
A Keresztény Múzeum németalföldi festményeinek a gyűjteménye nem ad ugyan olyan szinte hiánytalan összképet a fejlődésről, mint az itáliai gyűjtemény anyaga, de igen jelentős műveket mondhat magáénak. Memling és Jan van Hemessen egy-egy műve kiemelkedő színvonalon jelzi a későgótika és a flamand reneszánsz művészettörténeti jelentőségét, de különös véletlenek folytán az észak-németalföldi festészet néhány kevésbé értékelt, de jelentős alkotása került Esztergomba. A múzeumalapító Simor, majd Ipolyi figyelmét sem kerülte el ennek a festőiskolának a jelentősége, és elsősorban a német romantikában újra felfedezett középkor iránti érdeklődésüknek köszönhetően a német, osztrák, és magyar táblaképeken túl németalföldi festmények is bekerülhettek a múzeum gyűjteményébe.
U.Zs.
A gyűjtemény kiemelkedő műtárgyai:
Hans Memling A Fájdalmas Krisztus |
Észak-németalföldi (haarlemi?) mester Krisztus a „hideg kövön” |
Észak-németalföldi (utrechti?) mester Szent Ágnes eljegyzése |
Észak-németalföldi festő Jézus születése |
Brüsszeli festő Szent Orsolya és a tizenegyezer szűz vértanúsága |
Jacob Cornelisz. van Oostsanen műhelye Remete Szent Antal, Szent Rókus és Szent Kristóf a donátor házaspárral |
Jan Wellens de Cock Szent Antal megkísértése |
Jan Sanders van Hemessen A keresztvivő Krisztus |
Ismeretlen mester Szent Bernát látomása |