Főoldalra

Keresés



3. Olasz festészet (13-18. sz.)

 
 
Giovanni di Paolo
(Siena, 1398 – Siena, 1482)

Jézus születése
1470 körül
tempera és arany, fa
későbbi kiegészítésekkel együtt: 199,4 x 87 cm
Ltsz. 55.183

Giovanni di Paolo hosszú és gazdag munkásságából sok oltárkép is fennmaradt, a legtöbb töredékes állapotban. Ez a tábla is hajdan egy triptychon-oltár középső képe volt, a szélső táblák Siena városának két védőszentjét, Szent Ansanust és Viktort (?) ábrázolták (ma Avignon, Musée du Petit Palais). A középképen a Nativitasnak a későközépkorban különösen kedvelt ábrázolását látjuk, mely a 14. századi svéd misztikus, Szent Brigitta látomásai nyomán terjedt el: Mária térden állva imádja a köpenye szélére fektetett gyermekét. Az alvó, idős József háttérbe szorulása a Megváltó isteni fogantatására utal, melyben neki, Mária hites férjének, nem volt szerepe. A festmény a mester utolsó alkotóperiódusának egyik legkiemelkedőbb alkotása. A szögletes, nehézkes figurák és a sematikus modellálás jelzik a késői stílust, az idős, hetven év körüli mester azonban töretlen mesélőkedvvel jeleníti meg a karácsonyi történet részleteit. A meredeken emelkedő, mesebeli tájban legelésző birkanyájat megkapó közvetlenséggel ábrázolt együgyű, rongyos pásztorok őrzik. Az örömhírt hozó angyal hallatán az egyik bárány is felszegi fejét, tétován keresve a hang forrását. A jelenetet fent az Atyaisten áldó alakja koronázza, akit a festő – a rövidülést megkerülendő – félrebicsaklott fejjel, és a keret által megszabott térhez pontosan idomuló, szimmetrikusan lebbenő köpenyben jelenített meg.
S.D.

Előző műtárgyA gyűjtemény nyitóoldaláraKövetkező műtárgy