Főoldalra

Keresés



2. Középkori osztrák és német festészet és szobrászat (12-16. sz.)

 
 
Id. Jörg Breu műhelye

Kálvária
1502 után
tempera, fa
120 x 92,5 cm
Ltsz. 56.471

A Jézus Krisztus kereszthalálát ábrázoló festmény az augsburgi idősebb Jörg Breu műhelytársának vagy más követőjének munkája. Az ismeretlen német vagy osztrák festő Breu korai alkotásait, köztük az 1502-ben festett melki főoltárt tekintette előképnek. A részletek kidolgozása itt elnagyoltabb, az alakok karcsúbbak, lágyabban íveltek, a rajzolat kevésbé kemény, kontúros. A képen jól megfigyelhetők az ausztriai és a bajor Duna vidékének 1490-1540 közötti festészetét meghatározó úgynevezett Dunai iskola bizonyos korai jellegzetességei, mint az élénk színek, a finom fényfoltok, az átlós és a vertikális kompozícionális séma vegyítése. A későbbi önálló tájképfestészet műfaját a bibliai jelenetek egyre valósabbnak tetsző tájba illesztése indította el. A háttér messzi, kopár, zöldeskék sziklái a távolságot érzékeltetik. A középtér ősi fatörzsei a jelenet közvetlen terét határolják le. A keresztfa egyrészt az égbe nyúlik, de a fölébe hajló dús lombok a földközeliségét is kifejezik. A kereszt kikerült a középkorban szokásos középtengelyből és rövidülésben ábrázolva enyhén oldalra fordult. A sirató asszonyok és János apostol, valamint Mária ájult, földönfekvő alakja a baloldalra zsúfolódik, őket a jobbra álló alabárdos katona és a lovon ülő Longinus erőteljes alakja ellensúlyozza. Longinus vakságát egy legenda szerint a Krisztus oldalába döfött lándzsájától kiserkenő vér gyógyította meg.
K.I.

Előző műtárgyA gyűjtemény nyitóoldalára