Keresés

5. Német, osztrák, magyar és holland festészet és szobrászat (17-18. sz.)

Franz Anton Maulbertsch és műhelye
(Langenargen, 1724 – Bécs, 1796)

Az Utolsó Vacsora
1760 körül
olaj, vászon
154,5 x 235 cm
Ltsz. 69.1099

A kép a közép-európai barokk egyik legjelentősebb mesterének, az osztrák Maulbertschnek a műhelyében készült, valószínűleg a festő személyes közreműködésével. Egy korábbi változata is ismert, melyet a salzburgi Residenzgalerie őriz. Eredetileg mindkettő egy-egy kolostor refektóriumát díszíthette. Az utolsó vacsora évszázadok óta gyakori témája volt a refektóriumok díszítésének: a díszítési program alapja az Eucharisztiát alapító utolsó vacsora és a mindennapos étkezés közötti párhuzam volt. Az esztergomi kép mozgalmas, aszimmetrikus kompozíciójának súlypontja a középponttól balra tolódik el: a dráma főszereplői mind itt, a képmező bal felében kaptak helyet. Jézust dicsfény helyett a háttér megvilágítása emeli ki. Az áruló Júdás egykedvűen tekint ki a nézőre a bal alsó sarokból. Pénzeszacskót szorongató jobb kezét csípőre teszi, kinyújtott lábán egy kutya nyugtatja fejét. A képi egyensúlyt az apostolok súlyos, gesztikuláló csoportja teremti meg jobboldalt. Az izzó, parázsló fények és szuggesztív fényhatások Maulbertsch korai stílusára jellemzőek. A bécsi tanultságú mester magyar területen is sok megbízást kapott: nevéhez köthető több többek közt a sümegi plébániatemplom és a székesfehérvári karmelita templom freskódíszítése, de dolgozott Vácott, Győrben, Pápán, Egerben és Szombathelyen is.
S.D.
Előző műtárgyA gyűjtemény nyitóoldaláraKövetkező műtárgy