Főoldalra

Keresés



Hertay Mária (1932- ) festő- és grafikusművész kiállítása

 
Hertay Mária szülővárosában, Sopronban Ágoston Ernő és Soproni Horváth József iskolájába járt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán megkezdett tanulmányai előtt. 1955–1963 között festő- és grafikai szakon tanult Ék Sándor, Fényi Géza és Kmetty János növendékeként.
1968-ban kőnyomatokból válogatta első önálló kiállításának anyagát a budapesti Dürer Teremben. Fiatal anyák bebugyolált csecsemőikkel, idős, megtört férfiak, sok rettegést átélt öregasszonyok áhítatos szépségükkel, a szenvedés súlyát viselve bibliai alakoknak is beillenek. Különös érzékenységét a testi-lelki fájdalom iránt a mai napig megőrizte és szíve teljes odaadásával ontja magából a mívesen megmunkált műveit más-más kifejezésformában.
Fiatal éveiben katolikus templomok számára festett megrendítően szép, mély hitből fakadó falképeket. Krisztus, Szűz Mária, a keresztút és más biblia történetek a hívek számára az elmélyülést és a tanítást szolgálták Mosonmagyaróvárott, Nyírlugoson, Győrnagybarátiban, Várgesztesen. Pompás rézkarcai révén Hertay Máriában tisztelhetjük a 20. század második fele grafikusművészetének egyik alappillérét. A 15. századtól ismert műfajt a nagy elődök – Schongauer, Dürer, Rembrandt- nyomdokaiba lépve műveli. „Én ezekbe a karcokba a lelkemet is belepréselem, belegyömöszölöm egész nyomorult életemet…” – vallja a művésznő.
 
A karakterisztikus portrék, az élő, burjánzó természet szépségét megtestesítő fák, virágok, a teremtett környezet gazdagsága, a bennük felsejlő múlandóság tudatának komorsága egyedülálló módon jelenik meg műveiben. Az élete során megtapasztalt fájdalmas veszteségek, eltűnt otthonok, kertek, titokzatos lépcsők többnyire nagyméretű kompozícióit melankólikus vággyal telíti.
Az 1980-as évek elején a tűzzománc technika felé fordult. A festőiség, ez égő színvilág felfedezése új lendület adott templomi munkáinak. Stáció sorozatok készültek többek között a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a pápai nunciatúra, a szegedi püspöki palota kápolnáiba, valamint a szécsényi ferences kolostorba, a mosonmagyaróvári, a büki plébániatemplomba.
 
Az elmúlt évtizedben országszerte több nagysikerű kiállításon láthattuk tematikus és átfogó életmű kiállításait: Keresztény Múzeum, Esztergom (1993, 1999); Budapest, Vigadó Galéria (1993, 2002); Szeged, Móra Ferenc Múzeum (1994); Sopron, Festőterem (1998); Tihany, Bencés Apátság Galériája (2004). Műveit a nürnbergi Dürer Múzeum, a koblenzi Városi Múzeum, a budapesti Nemzeti Múzeum, és az esztergomi Keresztény Múzeum és számos magángyűjtemény őrzi. 2005-től a Csorna Múzeumban állandó kiállítása látható. 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2005-ben az esztergom-budapesti főegyházmegye Szent Adalbert kitüntetés nagyérem fokozatát nyerte el munkássága elismeréséül.

A kiállítást rendezte: Kratochwill Mimi művészettörténész