 | |
RENAISSANCE ESZTERGOM
kiállítás az esztergomi egyházi gyűjtemények kincseiből
Helyszín: Főszékesegyházi Kincstár, Bazilika
(Esztergom, Szent István tér 1.)
Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából reneszánsz évet hirdettek hazánkban. Mátyás neveltetését Vitéz János váradi püspök, későbbi esztergomi érsek irányította az új eszméknek megfelelően, és uralkodásának első szakaszában ő volt egyik legfőbb támasza, legbefolyásosabb tanácsadója. Mátyás király világhírű könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának mintaképe Vitéz esztergomi könyvtára volt.
Megemlékezve prímásainknak a reneszánsz művelődés kibontakoztatásában és felvirágoztatásában vállalt vezető szerepéről, kamarakiállítást nyitunk Magyarország 1000 éves egyházi központjában, az esztergomi főszékesegyházban.
Kiállításunk válogatást ad az esztergomi egyházi gyűjtemények (Érseki Simor Könyvtár, Főkáptalani Levéltár, Főszékesegyházi Kincstár, Főszékesegyházi Könyvtár, Keresztény Múzeum, Prímási Levéltár) egyedülálló reneszánsz anyagából.
Mivel a kiállítás helyszíne a Főszékesegyházi Kincstár, az állandó tárlatból nem emeltünk ki tárgyakat. Így hazánk egyik legértékesebb ötvösműtárgyát, a Mátyás Kálváriát, valamint Bakócz Tamás miseruháját, a Corvinus-szarvserleget, továbbá az 1480 körüli pompás filigrándíszes kelyheket, miseruhákat, köztük a Mátyás király egyik trónkárpitjából átalakított selyembrokát casulát eredeti helyén, külön felirattal jelölve láthatják a látogatók.
A többi gyűjtemény állományának a nagyközönség által kevéssé ismert reneszánsz-kori kincseiből mutat be számosat. A könyvtárak kódexei közül kiemelendő pl. a Bakócz-graduale, amely a világ egyik legnagyobb kódexe (85 x 62 cm, két kötetének összsúlya több mint 110 kg). Bár az Ulászló-graduale méreteit tekintve (súlya „csupán” 38 kg) az előbbitől elmarad, díszítettsége ugyanúgy csodálatra méltó, mint a magyar királykoronázási szertartást is tartalmazó Filipecz-pontificale. Mátyás király híres könyvtárát egy ősnyomtatvány, az ún. lövöldi korvina képviseli.
A levéltári dokumentumokat olyan iratok reprezentálják, mint Mátyás király aranybullájával megpecsételt és saját kezűleg aláírt oklevele, amelyben az esztergomi érsekek kiváltságait erősítette meg. Látható lesz többek között az Academia Istropolitana megalapítását engedélyező pápai bulla, és az az okirat is, amelyben Mátyás király szabadon bocsátja Vitéz Jánost fogságából.
 | |
A Keresztény Múzeum gyűjteményét XV. századi itáliai és magyarországi műalkotások képviselik. Pesellino és Botticelli kortárs követőjének Madonna képei, illetve a hazai későgótika garamszentbenedeki emlékei a múzeum leghíresebb kincsei közé tartoznak. A magyarországi emlékek a gótika és a reneszánsz stílus párhuzamos jelenlétét példázzák Bakócz Tamás korában. Az itáliai reneszánsz történetét bemutató állandó kiállítás a prímási palotában változatlan formában tekinthető meg.
Kiállításunk arra is rámutat, hogy Magyarországon a humanista művelődés és a reneszánsz művészet korai és magas szintű kibontakozását az Itáliával való évszázados közvetlen kapcsolatok és a Magyar Királyság hatalmi súlya mellett nagyban segítette az a tény, hogy az új eszmeiség az Egyházzal harmóniában, és nem ellenében jelentkezett. Így a humanista szellemiség központjai Magyarországon a püspöki székhelyek lettek, amelyek között az első Esztergom volt.