Főoldalra

Keresés



A MAKULÁTLAN - Mária szeplőtelen fogantatásának hite ... - időszakos kiállítás

A MAKULÁTLAN
Mária szeplőtelen fogantatásába vetett hit a középkortól napjainkig


A Szűz Mária szeplőtelen fogantatásába vetett hit abból a meggondolásból alakult ki, miszerint egy a többi emberhez hasonló, az áteredő bűn fogságában élő asszony nem lett volna méltó világra hozni az Isten Fiát. A szentírás erről részletesen nem nyilatkozik, csak annyit mond, hogy Mária „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28). A teremtő különleges kegyeltje ő, akiről a teológusok és a hívők mély hite révén 1854 óta már dogma is kimondja, hogy fogantatása első pillanatától a mindenható isten egyedülálló kegyelméből és kiváltságából Jézus üdvözítő művére tekintettel a bűnnek minden szennyétől elve mentes maradt.

A kiállítás az immaculata conceptio tanának képi ábrázolásainak történetét vázolja fel és egyúttal megemlékezik a dogma történetének főbb állomásairól. Külön figyelmet szentel a ferences rend szerepére a Mária kultuszban. Boldog Johannes Duns Scotus a tan egyik kiemelkedő középkori ferences szószólója egy eddig ismeretlen 1734-ben készült különleges ábrázolását a kiállítás alkalmából restauráltattuk.

Felidézzük IX. Piusz pápa korát, a dogma hivatalos kihirdetésének körülményeit, a hazai ünnepségeket. 1858-ban a lourdes-i barlang előtt megjelent Mária Szent Bernadettnek és Szeplőtelen Fogantatásnak nevezte magát. A lourdes-i Szűzanya a közbejárásért könyörgő zarándoklatok, az emléktárgyak, a sok helyen felállított barlangok révén a mai napig fontos szerepet játszik a katolikus vallásgyakorlatban.
A XX. századi Mária ábrázolások között –eltekintve a lourdes-i tradíció tovább élésétől- alig találunk Szeplőtelen Fogantatást. Csak kevesen választják a kegyelem, a bűn, a gonosz feletti győzelem elvont tartalmának megfogalmazására ezt a régi ikonográfiai típust.

Bővebben a katalógusról ide kattintva olvashat

A történeti kiállításhoz csatlakozó kortárs tárlat on két alkotó, Petrás Mária és Szekeres Erzsébet azok közé tartozik, akik bátran és meggyőződésből használják az évszázados vizuális hagyománykincset. A mai is érthető témákat, szimbólumokat a művészettörténet, különösen a népművészet elemeiből újjáépítve tárják a XXI. század embere elé. Közös bemutatkozásuk középpontjába Máriát, a megszentelt életet állítják. Műveik Jézus anyjának életpéldáján, lelki szépségén keresztül gyönyörködtetnek.