25. Bazsonyi Arany

Bazsonyi Arany (1928-2011) több művészeti ágban maradandót alkotott: falképek, akvarellek, olajképek, rajzok és versek kerültek ki keze alól. Képzőművészeti alkotásai és költészete gyakran csak együtt érthető, értelmezhető. Fő ihletői tolnai gyermekkora, családja, az átélt történelmi események és mély keresztény hite. Több mint fél évszázados grafikai munkássága tartalmi és esztétikai szempontból egyaránt szerteágazó, és változó intenzitást mutat. Az életmű fontos történelmi, társadalmi, életrajzi tényezője a nehéz pályakezdés. Miután kényszerűen abbahagyta főiskolai tanulmányait, öt évig keveset foglalkozott képzőművészettel. 1957-ben felhagyva a tanítással teljesen képzőművészet felé fordult. Egész életében mély és szoros kapcsolatot tartott fenn nemcsak képzőművészekkel, hanem költőkkel és írókkal, hiszen maga is költő volt. Indulása a realista hódmezővásárhelyi műhelyhez kötődött. Alkotásmódjában az 1970-es évek második felétől közelített a szürrealista asszociatív komponáláshoz. Számos grafikája első látásra nehezem megfejthető, gyakran csak a cím segít valamelyest az értelmezésben. A klasszikus ikonográfiai és motívumtörténeti elemzés ugyan sokat segít számos, főleg a keresztény tematikájú rajzok értelmezésében, azonban ha a képi hagyomány ellenére a cím nem utal vallásos tartalomra, gyakran elbizonytalanodik a néző, elemző, vajon szabad-e keresztény értelemzést tulajdonítani az alkotásnak. Szimbólumai körül a legfontosabb a fán álló gyermek, ami Bazsonyi számára a gyermeki ártatlanság, szabadság kifejezője. Grafikáin gyakran bukkannak fel madarak és virágok, amelyek a nőiesség, a női lét kifejezői.
Bazsonyi grafikai megoldásai az elbeszélői sűrítésre a keresztény szimbolikában gyökereznek, de azokat gyakran saját korának kereteibe emelte, az alakok kidolgozottsága vagy részletek elnagyoltsága nagy szerepet játszik stílusában. Egy-egy téma éveken keresztül foglalkoztatta, a különböző változatokat sorszámmal látta el.
Az 1980-as évek elejére bontakozott ki önálló, a festészetével egyenrangú, de attól részben elkülönülő grafikai munkássága. Festészeti és grafikai munkásságának ugyan továbbra is voltak kapcsolódási pontjai – azonos témák, közös motívumok –, az 1980-as évektől a grafika független kifejezésformává vált a művész számára. Az autonóm és alkalmazott grafikák a család, a nőiesség, a keresztény vallás és a magyar irodalom témáinak jegyében születtek. A falusi
zsánerképek és tájképek mellett a szakrális képek és a családi élet női szempontú ábrázolásai dominálnak munkásságában. Műveiben jelentős nyomot hagyott a technikai fejlődés, a hidegháborús félelem, ahogy ezt sok művének címe jelzi.
Részletek Tüskés Anna: Bazsonyi Arany című kötetéből (Pécs, 2022)