Római diadalmenet
1510-20 körül
gyapjú, szövött, felvető sűrűsége 5 szál/cm
367 x 360 cm
készítési hely: Tournai
Ltsz. 1958.2.1.
Az élénk színezésű kárpit római diadalmenetet ábrázol. 14 páncélba öltözött alak halad balról jobbra a zsúfolt jelenetben. A virágokkal telehintett mezőn sorakozó római katonák páncélt és egyesek babérkoszorút viselnek. Póznára kötött diadalmi jelvényeket és istenszobrokat visznek. A magas póznákon a városmakettek az elfoglalt, legyőzött városokat jelképezik. Az istenek közül Mercuriust látjuk a bal oldalon, szárnyas sisakjában, kezében caduceus, azaz a kígyós hírnökbot. Az előtérben látható női alak Vénusz szobra. A harmadik szobor Ceres istennőt ábrázolja, kezében bőségszaruval. A negyedik istenszobor kezében nyilakra emlékeztető nyalábot tart, ezért Diana szobráról lehet szó. A kárpit színei közül a vörös az uralkodó, illetve még a kék szín dominál. A középképtől élesen elváló reneszánsz bordűr alapja vörös. A bordűr sávjában vázák, mellvértek, pajzsok, fegyverek, maszkok és S.P.Q.R feliratos kis táblák sorakoznak.
A karton Andrea Mantegna "Julius Caesar diadalmenete" (1485-1490) című 9 részes festmény sorozatának (jelenleg Hampton Court Palace) felhasználásával készülhetett, készült belőle korabeli metszetsorozat is lásd: Mathias F. Müller, Anne Röver-Kann: Künstler und Kaiser: Albrecht Dürer und Kaiser Maximilian I. Austellung in der Kunsthalle Bremen. Bremen, 2003, 73-75.
Másik előkép: Jacobus Argentoratensis Velencében Benedetto Bornone után 1504-ben készített nagy méretű fametszet sorozata Cézár diadalmenete címmel.
Írásos dokumentumok szerint 1510-ben Brüsszelben nyolc darab kárpit ki volt állítva Julius Caesar diadalmenetének témájával. Hasonló darab jelenleg: Haarzuilens, Kastel de Haar.
Proveniencia: Ipolyi Arnold gyűjteménye
Állapot:
Restaurálás: Szőnyegjavító Szövetkezet Budapest, 1966
Műszaki leírás
Bibliográfia: Dutka Mária 1936 27-35, 2. kép- Genthon 1948 - (benedek): Dr. Gobelin in: Ország Világ XII. évf. 1. sz, 1968. január 3, 20 oldal (beszámoló a szövetkezet javításairól - László Emőke 1980 37-38, 75, 19. kép II. tábla- Ipolyi emlékkönyv 154, 42. kép - Kunst der Refomationszeit. Staatliche Museen zu Berlin, 1983, 302, 303, E. 14. - Jean Michel Massing: Arnould Poissonier of Tournai and his "...Hiut Pieces du Triophe de César" for Margaret of Austria. in: Artes Textiles XI. 1986, 69-74. - Mathias F. Müller, Anne Röver-Kann: Künstler und Kaiser: Albrecht Dürer und Kaiser Maximilian I. Ausstellung in der Kunsthalle Bremen. Bremen, 2003, 73, 94-96 (előképekkel, további irodalommal és a vélt keletkezéstörténettel)
Kiállítások: Bremen, 2003
A karton Andrea Mantegna "Julius Caesar diadalmenete" (1485-1490) című 9 részes festmény sorozatának (jelenleg Hampton Court Palace) felhasználásával készülhetett, készült belőle korabeli metszetsorozat is lásd: Mathias F. Müller, Anne Röver-Kann: Künstler und Kaiser: Albrecht Dürer und Kaiser Maximilian I. Austellung in der Kunsthalle Bremen. Bremen, 2003, 73-75.
Másik előkép: Jacobus Argentoratensis Velencében Benedetto Bornone után 1504-ben készített nagy méretű fametszet sorozata Cézár diadalmenete címmel.
Írásos dokumentumok szerint 1510-ben Brüsszelben nyolc darab kárpit ki volt állítva Julius Caesar diadalmenetének témájával. Hasonló darab jelenleg: Haarzuilens, Kastel de Haar.
Proveniencia: Ipolyi Arnold gyűjteménye
Állapot:
Restaurálás: Szőnyegjavító Szövetkezet Budapest, 1966
Bibliográfia: Dutka Mária 1936 27-35, 2. kép- Genthon 1948 - (benedek): Dr. Gobelin in: Ország Világ XII. évf. 1. sz, 1968. január 3, 20 oldal (beszámoló a szövetkezet javításairól - László Emőke 1980 37-38, 75, 19. kép II. tábla- Ipolyi emlékkönyv 154, 42. kép - Kunst der Refomationszeit. Staatliche Museen zu Berlin, 1983, 302, 303, E. 14. - Jean Michel Massing: Arnould Poissonier of Tournai and his "...Hiut Pieces du Triophe de César" for Margaret of Austria. in: Artes Textiles XI. 1986, 69-74. - Mathias F. Müller, Anne Röver-Kann: Künstler und Kaiser: Albrecht Dürer und Kaiser Maximilian I. Ausstellung in der Kunsthalle Bremen. Bremen, 2003, 73, 94-96 (előképekkel, további irodalommal és a vélt keletkezéstörténettel)
Kiállítások: Bremen, 2003